Drinking from the bottle

Hahó skacok!
Csíny letudva, kutya a helyén, margóra megjegyezném, hogy a kurva jó helyén. Tudom, hogy biztonságban van, és szeretik, és ez jelen pillanatban több, mint amit én tudok neki adni, ami persze nem vigasztal, de mégis megnyugtat. Sosem volt tőlem annyit távol, mint amennyit most lesz, de hiszem, hogy ő is, és én is majd jól túléljük, és nem sokára mind-mind együtt leszünk, mint egy nagy boldog család.
Az van egyébként, hogy azt hiszem boldog vagyok. Felszabadult vagyok, többnyire nyugodt (ez erre a hétre nem igaz, mert baszom sok nagyon idióta vizsgát kell megcsinálnom ahhoz, hogy elkezdhessek dolgozni), de mindenesetre nyugodtabb vagyok, mint az elmúlt hónapokban. Végre tudok aludni, ami priceless, nem forgolódom éjjelekig, aztán kelek fel 86x, hanem lefekszem, és csak elalszom, mint akit fejbebaszkodtak egy hólapáttal.

Meeting you was fate

Hahó mindenki!
Elnézést, hogy kissé elmaradtam a bejelentkezésekkel, de zajlott a költözködés, és most még vasárnapig istápolom a kutyot. Aztán lassan beindul a szopóroller. Alakul, hogy összejöjjön egy fasza kis csapat a Tabánhoz edzeni, ezenkívül pedig ismételten Alex javaslatára úgy tűnik, hogy belekóstolok a kettlebell edzések világába. Rábukkantam egy edzőre, amint hazaérek, felveszem vele a kapcsolatot, hogy mi merre hány méter. Ivanchich András egyébként az ő becsületes neve.
Fizikailag nem vagyok a toppon, és bágyadtan nézem magam a tükörben, és jó messziről integetek a nyári testemnek, de egy-kettő visszaszerzem, don't fos....Az ideggel, meg az állandó stresszel együtt felfolytak a kilók, de most jól vagyok, boldog is vagyok, nyugodt is vagyok, és persze minden szánsájn heppi, ahogy annak lennie kell....

Body and soul

Halihó! Lassan lezajlik körülöttem minden, csütörtökön költözködöm végleg Pestre, addig is még megyek papírokat csináltatni, mert hogy se személyim, se lakcím, se lófütty. Hétvégén elhelyezem kicsi Bárót, és onnantól el is kezdődik a nagy betűs. Még egy munkát kaptam. Így már 4 van. Szal a "nem fogok éhen halni" nem egészen helytálló. A "3 ember se halna éhen ebből" sokkal valóságosabb. Nah, az általánosságokat félretéve, jöjjön egy kis edzés.

Sweet nothing

Ejj skacok. Mozgalmas napok voltak.
Nah szóval. Ad 1: Pestre költözködés van, ami már önmagában bonya story, kivitelezés szempontból is. Ott van Báró baba, akinek helyet kellett találnom, mert sajnos ő nem 2 kg-s csivava. A hely meg van (örök hálám Kijájjány), de azért remélem, hogy hamarosan megint velem lesz a fiam. Akkor ott van a munka kérdés. Útközben megoldódott, mintha a jó Isten is vigyázna rám, mondhatjuk, hogy van, éhen halni nem nem fogok, én sem, meg a tutám sem, kis segítséggel. Ezenfelül ott van a lelki része a dolgoknak, ami....hááát....nem egyszerű. Megvisel, mert hát 3,5 év, az 3,5 év. Nehéz tartani magam a döntésemhez, de hiszem, hogy ez a legjobb mindenkinek, neki is, és nekem is.

Nem az a bátor, aki nem fél semmitől, hanem aki fél valamitől, de képes szembenézni vele