2012. november 30., péntek

Say a little pray

Jó estét kedveseim!
Szeretném jelezni, hogy visszatért belém az élet. Aztán vallomást kell tennem. Illetve tennünk. De ehhez a közreműködésetekre lesz szükség. A titok tartásotokra. Az elnézésetekre. És kérlek, vegyétek vérkomolyan a következő sorokat! (már a vérkomoly önmagában is elég vicc :D )
Szóval bűnöztünk. Elektra és én. Borzalmasan nagyot, elképzelhetetlen, és és és és...Most nagy figyelmet kérek.
Te Xéni...Erről psszt! Ne félj Juti! :D

2012. november 28., szerda

All along the watchtower

Halihó!
Nyah, egyelőre úgy tűnik, mintha egy helyben topognék. Múlt héten voltam a háziorvosnál, vett vért pajzsmirigyre, hétfőn meg lett az eredmény, semmi. Minden rendben. Kértem tőle beutalót hormonvizsgálatra, elküldött immunológushoz. Én kis naív, azt hittem, itt fogják megcsinálni a vizsgálatot. Nah aztán az immunológus kérdezte mik a panaszok, felsoroltam neki mind az összeset, kaptam antibiotikumot, krémet, lófüttyöt mindent, és elküldött endokrinológiára. Rögtön utána el is mentem, kaptam időpontot. Kábé lementem hídba. Január 22. Wtf? Elgurult a gyógyszeretek??? :D
Tehát még egy darabig nem lesz eredmény, de azért az immunológus megsúgta, hogy a tünetek, és panaszok alapján ő arra tippelne, hogy tesztoszteron túltermelésem van. Aminek így utánanézés után azt mondom, van alapja. Ez megmagyarázná, miért járok mindig edzőcipőben. Egyesek hangot adtak annak is, hogy talán emiatt vagyok mindig "bunkó" is, pedig hát nem, mert ez csak a híres pesti köcsögség. :D Viszont amit nem értek, hogy a endokrinológiás beutalóra ezt írta a doki: T3, T4, TSH. Meglestem, és ezek pajzsmirigy hormonok. Most akkor vagy én vagyok hülye, vagy ennek tényleg semmi köze a tesztoszteronhoz? Vagy van? :D Össze vagyok zavarodva egy pöppet.

2012. november 24., szombat

Ébren álmodók

Pokolian hiányoztok, és pokolian szar érzés. Annyira boldog vagyok, hogy megismertelek benneteket, és ma is itt vagyunk egymásnak. Valahogy a szív mindig messze jár...
Szép volt a nyár. Együtt, hárman. Boldogan, nevetve. Mikor ebédszünetemben összegyűltünk egy gyors kávéra a Starbucksban? Előttem van a kép, ahogy fönt ültök a galérián, én meg lent kábé locsolom a kávéba a vaníliát, ti meg vinnyogtok a röhögéstől. A sok-sok tüdőkiköpős lépcsős edzés...A futik...szigeten hajnal 4kor a bambusz fényező manus. És mi képesek voltunk enni utána. Aztán leülni a nyugatiban, és együtt nézni, ahogy ébredezik a város.
"Kutatod a szépet, az elmúlt időt...."
Nagyon szeretlek benneteket....

2012. november 23., péntek

Whatever it takes

Jó reggelt Tedwysek!
Itt vagyok egy gyors helyzetjelentéssel, bár sok érdekesség nem történt. Elkezdtem járni a labor utat. Hétfőn vettek vért pajzsmirigyre, kaptam beutalót hormonra, amivel elmentem az endokrinológiára, és banyek, jövőhét szerdára kaptam időpontot. WTF? 10 napra előre tudtak csak adni. És akkor onnan még a jó Isten tudja mennyi az eredményig. Pajzsra egyébként hétfőn érkezik az eredmény, de attól nem várok sok újdonságot. A hormontól sokkal inkább. Vérvizsgálatot egyelőre nem kértem, mert májusban volt egy teljeskörű, úgyhogy nem éreztem szükségét. Ha a gyanúmmal ellentétben a hormonon nem találnak semmit, akkor megcsináltatom azt is. Ennyit a laborozásról. Hétfőn írom, mi a stájsz a pajzsommal. :)

2012. november 18., vasárnap

Let me go home

Szép estét skacok!
Sikerült magam helyrevágni. Hogy mivel? Arckönyvon már megmutattam nektek, de akkor még egyszer. :)
Egyrészt nagyon hazavágtam magam lelkileg, másrészt kiakartam próbálni az új thermo rucit, úgyhogy fogtam magam, és Normafáról megindultam. Citadellára szerettem volna felfutni, de hát Xénike nem talál oda egyedül, hívja Jutit, aki nem veszi fel, hívja Diust (mindezt futás közben), aki aztán nekiáll magyarázni, Xéni elveszti a fonalat, és úgy dönt, hogy akkor a várba megy. Úgyhogy felfutottam a várba. Először. És nem álltam meg. És izomlázam van, de mégsem volt azért olyan rémes, és öröm volt nézni a turisták búráját, akik téli kabátban forralt bort iszogatva pislogtak jeti szemekkel, hogy ez a bige most tényleg felfutott oda, ahova mi busszal jöttünk? És igen. Tényleg. Amúgy rettentő figyelmesek voltak, mert még egyes csoportok szét is rebbentek, hogy ne kelljen kikerülnöm őket (úristen, ilyen szarul néztem ki? :D ) Gyönyörű volt, és nem bántam meg. Kellett ez a kis léleksimogatás. Thermo ruci jelentem bevált, ellenben gatya ügyben úgy tűnik kifogytam a megszokott méretből, úgyhogy azzal megyek a varrónőhöz.

2012. november 15., csütörtök

Broken strings

Tudjátok, néha azon gondolkozom, ideje volna beletörődni. Aztán mindig rájövök, élvezem, amit csinálok. Beletörődni abba, amilyen vagyok. Hogy én már sosem leszek szebb, jobb, vagy több ennél. Persze, az egész storynak vannak mély pontjai. Én most két kézzel integetek egynek ezerrel. Teljes összeomlás, összezuhanás. A könnyeim csak potyognak, és nem állnak el. Nem akarok tükörbe nézni, mert elszorul a mellkasom, és zokoghatnékom van.
 Kevés embert ismerek, aki annyit, és annyira küzd magával, mint én. És annyira hosszú ideje eredménytelenül, hogy ezt már igazán nem viseli el a lelkem. Általában erős vagyok, és határozott, és egy ideje kitartó. Azt hiszem, most ebben a pillanatban egyik sem sajátom.
Hónapok óta pofázom emberek százainak, hogy menjenek mozogni, diétázzanak, hát nézzenek rám, megéri. Igen, megérte, egy évig. Az elmúlt két hónap mint valami filmszakadás foglalja a trónt. Azt a trónt, amit már egyszer kibaszott nagy harcok árán elfoglaltam. És most itt van ez a kicseszett trónfoglaló, és az életemre tör, és mindenem el akarja venni.
Ez az a pont, ahol dönteni kell. Feladod, vagy harcolsz azért, ami a tiéd. Az életedért.
Az istenért...hogyan magyarázhatnám el ezt az egészet?! Úgy érzem, kifolyik a kezem közül az irányítás, mintha homokként fújná szerte szét a szél, én meg csak futok utána, de hát mennyi esélyed van, hogy a széthordott homokot ismét magadénak tudd? 0. Azaz nulla.
Őszintén nem tudom hogyan tovább. Cseszettül nincs kedvem semmihez. Talán elkéne mennem futni egyet. Kifutni a hígfost az agyamból, és talán leizzadva, fáradtan ismét szépnek látnám a világot. De nincs erőm, nincs kedvem, nincs értelme.
De hát én mégis csak én vagyok. Talán holnapra kialszom. És mint mindig, összevakarom magam, és ember leszek. És nem adom a trónom. Nem adom fel. Soha.
De most. Hagyom hogy fájjon. Mert tudjátok....hogy értékelni tudjátok a csúcsot, ismernetek kell, milyen odalent.

2012. november 13., kedd

DCC-Breaking

Jó reggelt (vagy ez még jó éjszakát?)!

Fegyenckedés terén jól haladok (azt hiszem), hiszen magabiztosan átléptem húzódzkodásból, és guggolásból a 2-es szintre, és úgy látom/érzem, ez a sors vár hamarosan a hídra, és kicsit később a fekvőre. Utoljára hagyom a fekvőt kézen, és a lábemelést (nyomorult six pack). Apropó, fekvő kézen, jelezném, hogy a kezdeti 5 mp-hez képest most már napi 2x20 mp-nél tartok, úgyhogy kitartóan küzdök az elemekkel, mint muslica a szélben. Azt ehelyütt leszögezném, hogy tényleg csak teljes magabiztosságot érezvén szánkázok a kövi szintekre, amiken már úgysem fog ilyen tempóban menni a fejlődés. Furcsa mód elkezdett megváltozni a látásom. Olyan, mintha felkerült volna egy terminátor szemüveg a képemre, ami bárhol járok, információk után kattogtat. Valahogy így képzeljétek el a dolgot: az a szék alkalmas lenne lábemelésre. Hopp, az a rúd ott a patika mellett, majd pont megfelel a húzódzkodásra. Hmmm, ez a kád nem csak fürdésre használható. Nah hát így kábé ilyen jelleggel, a szemem elkezdte szűrni a lehetséges edzési helyeket/tárgyakat. Eljött az a pont, hogy játszótérnek tekintem a lakást. De élvezem, mert még sosem tekintettem így a környezetemre.

2012. november 10., szombat

DC Ciklon- Convicted felon (on probation)

Halihó Tedwysek!
Nos, eljött az izgi része a fegyenckedésnek, mert végre látni is fogjátok, mit bűvészkedek össze edzés címén.
Ehelyütt pedig egy-két mondatban hadd mondjak ismét köszönetet Alexq-nak, aki rávezetett a helyes útra. Legalábbis én úgy érzem, hogy a helyesre. Mert ha nem vagy kedves Alexq, akkor talán örökre megmarad bennem berögződésként a kondizás, és talán sosem érezném magam annyira egyben, mint most.
Első körben. Kábé két hete nem járok kondiba. Sacc per. Nos, mit mondjak...kezdenek elmúlni bizonyos fájdalmaim, amikre fittyet hányva mindenáron mentem ezerrel gyúrni, mert szerettem, és mert úgy éreztem szükség van rá. Lassan, de biztosan regenerálódnak az izmaim, érzem, hogy egyre spécibb mind.

Aztán. Lelkileg nagyon megvisel a műtét dolog, mert rettenetesen fosok tőle (illetve inkább az altatástól), és mert cseszettül sajnálom, hogy oda lett a Brutal Challenge. Ma őszintén elgondolkoztam, hogy a december 8-at megvárom, és utána megyek műtetni, hogy elmehessek a versenyre. De a legtöbb alapvető mozgásban a bordaíves fájdalom megakadályoz. Mindemellett pedig úgy érzem, a testem tudja, és érzi mire van szüksége, és az egészségnél tényleg nincs fontosabb. Ha valami fájdalmat okoz, azt nem szabad csinálni. Egy mondat cseng a fülemben folyton:
"Nem az a bátor, aki nem fél semmitől, hanem aki fél valamitől, de képes szembenézni vele"

2012. november 9., péntek

Van ez a játék...

Szép estét Tedwysek!
A mostani bejegyzéssel kivégezzük a Fegyencedzés rövid ismertetését, és a továbbiakban már saját gondolatokat fogtok hallani ez ügyben. Illetve olvasni. :)
Az utolsó fejezet az edzéstervek. Ha eddig nem tudtál rendszer szerint élni, akkor itt az ideje megtanulnod. Mi kondisok, tudjuk mi az, hogy követünk egy edzéstervet, akár hosszú-hosszú időn át ugyanazt. Tudjuk mi az, grammra kimért étrendet csinálni, és fejből tudni a kalóriatáblázatot. Ez most itt egy picit más lesz, de nem merőben.
Ha fegyenckedni szeretnél, szükséged lesz egy jó edzés programra, amihez mindig, minden körülmények között tartod magad. A lényeg, hogy NE a kifogást keresd, hanem az időt arra, hogy meg tudd csinálni, amit elhatároztál.
Ha edzéstervet szeretnél magadnak gyártani, a két fő szempont, hogy mennyit, és milyen gyakran akarsz edzeni. Ez persze függ sok mindentől. Szabadidő, edzettségi szint, ésatöbbi. Tartsd szem előtt, hogy a minőség sokkal fontosabb a mennyiségnél! Nem az a lényeg, hogy a 26. szériád is letold, hanem hogy azt a hármat, amit csinálsz, azt pakold oda. Wade szerint bemelegítesz, 2-3 sorozat, és that's all...

2012. november 8., csütörtök

DC Ciklon- Sun or rain, I always train

Jó reggelt kedvesek...
Úgy tűnik, itt vagyok. Mármint visszatértem az élők sorába, visszaáll a napirend a rendes kerékvágásba, már nem kell éjjelezni. Sajnos nem adhatom le ebben a szemeszterben a szakdogám, több dolog okán is, de nyilván az én kezem is benne van a dologban. Vasárnapig basztam rá, 15-én leadás. Nem volt kedvem csinálni. Nincs kedvem már úgy általában az egész nyomorult egyetemhez. Megtaláltam a szakmám, és abba szeretek is nagyon elmélyülni, ennek fényében pedig a diplomát popsi törölgetőnek tekintem/tekintettem. Vasárnap Pesten voltam, Mumómtól olyan fejmosást kaptam, hogy kettéállt a fülem is, hogy én mindig mindent abbahagyok, hogy nem lehet igaz, hogy a célegyenesben adom fel, ésatöbbi, ésatöbbi. Hazajöttem, leültem a fotelbe, és néztem ki a fejemből. Aztán megszületett az elhatározás. Azért is megírom, lefogytam 30 kilót, és 30 kicseszett oldal fog rajtam kifogni? Nekiültem, két nap 15 oldal, 3 könyv kiolvasva, beleásom magam, erre tegnap kiderül, nincs leigazolt konzultációm, annak ellenére, hogy volt 4 is. Elmentek ti a bús picsába. Pont. Tehát következő szemeszter, de! Egy dolog vigasztal a sztoriban, hogy nem adtam fel, és megpróbáltam.

2012. november 7., szerda

Wisdom of the body

Test bölcsessége, a harmadik rész. A hiányzó láncszem. Nem elég, ha a kezedben van a világ letökéletesebb edzésterve, fontos, hogy hallgass az ösztöneidre. Soha senki nem értetheti meg veled, mennyire fontos például a bemelegítés, illetve az edzés végeztével a lenyújtás. Az ösztön, amit a tested diktál, nem tanulható. Érezned kell, milyen ütemben és tempóban kell haladnod, ezt nem lehet leírás szerint végezni. Minden egyénnél más és más ugyanis. Ezért fontos ez annyira a sikeredhez. Az ösztön...
Ennek ellenére azért Wade természetesen megpróbál jobb belátásra bírni.
Bemelegítés...Az izmaid, ha "hidegek", érzékenyebbek és sérülékenyebbek. Ha bemelegítesz, rugalmasabb és hajlékonyabb leszel. Ez tény. Bármilyen sporttal kicsit is foglalkozó ember tisztában van ezzel. A legcélszerűbb, hogyha úgy végzed a bemelegítést, hogy egy gyakorlatod maximális teljesítésének kábé az 50 %-ával melegítesz. Egyszerűbben. Válassz ki egy gyakorlatot, amit legalább 40x megtudsz csinálni (2 sorozatban), és egy másikat, amit mondjuk 30x (szintén 2 sorozatban). Fontos, hogy a két sorozat után ne érezd magad kimerültnek, hiszen ezután még dolgoznod kell. Értelemszerűen pld fekvőtámaszra ne guggolással melegíts, mert totál más izomcsoportot melóztatsz....A bemelegítéshez választott technika annak a gyakorlatnak az előző szintjeiből álljon, amit végezni fogsz. Tehát, egy példa, fekvőtámaszra mondjuk:

2012. november 4., vasárnap

Hall of fame

Következő, és egyben utolsó alapgyakorlatunk a fekvőtámasz kézenállásból. Jól hangzik. Hangzik. :D Megint találtam egy nagyon találó mondatot, skubi!
"A vállfájdalmak és az erőedző módszerek együtt járnak, mint a sonka meg a tojás. Stan és Pan. Szerelem és házasság."
Igen-igen...Kisbogár...Ugye??? ;)
Wade szerint ha legalább hat hónapja foglalkozol bármilyen vállat érintő edzéssel, akkor már biztosan érezned kellett legalább minimális vállfájdalmat. Ti hogy vagytok ezzel?
Kábé egy hete nem voltam kondiban. És lassan úgy érzem, újra élek. Az eddig éles fájdalmak enyhülni látszanak, és ezt csak annak tudom betudni, hogy lekattantam a kondiról. Tökéletes tanulmány volna, ha most hirtelen megint rászaladnék az edzőtermi edzésekre, hogy milyen hatással lenne az ízületeimre. Talán kipróbálom. Talán. :)
"Minden elkötelezett súlyzóval edző ember sorban áll a saját adag vállhúzódásáért és sérüléséért."

2012. november 3., szombat

Get ready to fight

A híd a gerinc körüli izmok edzésének művészete.
Na már most, a gyakorlat tök izgi, mert ha valamit, hát akkor ezt biztosan nem láttam még erősítésként csinálni. Btw amúgy sem. "Az erő és az atletikusság szempontjából sokkal fontosab a gerinc, mint a bicepsz."
A híd mindezeket az izmokat és inakat megdolgoztatja


2012. november 2., péntek

Six pack

No igen, a fránya has. Minden edző rémálma, és álma. 6 kocka, 8 kocka, a kockák száma már-már végtelen. És mi nők szeretjük a kockákat. Én legalábbis szeretem a kockákat. Meg persze a saját hasamon is eltudnám viselni, de jelenleg egy kockám van, viszont az jó nagy! :D


2012. november 1., csütörtök

You look so fabolous

Szép jó reggelt mindenkinek. Kicsit elhanyagoltam a deadline-os bejegyzéseket, a fegyencedzés miatt, ami mindennapos folytatásos sorozat. De. Most itt vagyok. :)

Vérciki, nagy erőkkel járok napfelkelte futni, de napot még sosem láttam. :) Viszont rendületlenül hiszek benne, hogy sikerül. Valamikor. :) Ma reggel például felkeltem 5-kor, mert 6:31-kor sunrise, erre kinézek, reménykedve. Szakad az eső. A szakad alatt értsétek, hogy kábé így vízszintesen esik. Nah legalább mire elindultam, addigra már nem vízszintesen, csak függőlegesen esett. Jupi.

About