Mikor eljött az ideje, hogy a világgal magad nézz szembe, megtetted. De valahol az utad során megváltoztál. Már nem vagy önmagad. Hagyod, hogy az emberek azt mondják neked, hogy te nem érsz semmit. Mikor jött a neheze, elkezdtél bűnbakot keresni. Nagy árnyékot. Mondok valamit, amit amúgy is tudsz. A világ nem csak napfény és szivárvány. Ez egy kegyetlen, undok hely, és bármilyen tökös srác vagy, térdre kényszerítenek, ha hagyod, és soha nem engednek felállni. Senki nem tud olyan nagyot ütni, mint az élet. De nem az számít, mekkorát ütsz, hanem hogy mennyi ütést állsz ki, mikor talpon kell maradni. Bírni kell a pofont, és muszáj menni tovább. Csak így lehet győzni. Ha tudod, hogy mit érsz, menj, és küzdj meg azért, ami jár, és közben viseld el a pofonokat. Ne mutogass másra, ne mondd, hogy nem te vagy a hibás, hanem ő, vagy ő, vagy akárki. Ez gyáva duma. És te fiam nem vagy gyáva! Te jobb vagy annál!
Ha valaki beszél angolul, a kiemelt rész így hangzik (ritkán mondom ezt, de ezúttal az angol sokkal jobban kifejezi, miről van szó):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése