Nem győzöm hangsúlyozni:
MOZGÁS-KAJA....KAJA-MOZGÁS
Senki nem kezdi el helyetted. Senki nem fog helyetted gyúrni a teremben. Senki nem futja helyetted a kilométereket. És rohadtul senki nem bassza ki a hűtődből a csokikát helyetted. Egyedül vagy. Magadnak, és magadért.
Szóval azt javaslom, szedd össze magad, és húzzál ki futni. De most. Nem holnap. És tedd le azt a kibaszott pizzát is a kezedből. Mert se fiatalabb, se szebb nem leszel már. Ellenben rajtad áll, vagy bukik, hogy miképp éled meg a holnapot...hogy reggel, mikor belenézel a tükörbe, és felkened magadra a 8 kiló sminket, ne kelljen rájönnöd, hogy: "bassza meg, már ez sem segít". Hogy reggel, mikor öltözködsz, ne kelljen azon gondolkodnod, melyik gatyád megy még rád...
Elárulok egy titkot. Éppen olyan voltam, mint amit ez a kép mutat. Majd holnap. Majd hétfőtől. Majd jövő héten. Majd jövő hónapban. Aztán arra eszméltem, hogy az évek mentek, a kilók meg jöttek. Semmivel sem voltam jobb, vagy több azoknál az embereknél, akiket most görcsösen igyekszek magamtól távol tartani, hogy ne tudjanak lehúzni. És ha már titok....rohadt messze van még az út vége. De ez olyan, mint mikor elindulsz nyaralni. Azt is élvezed, amíg odaérsz, nem? A repülőutat. Bámészkodsz ki az ablakon, és olyanokat látsz, amiket talán sosem. Szárnyalsz. Nyilván az az igazi buli, mikor odaérsz, és a medence szélén/tengerparton meregeted a hátsódat egy koktéllal a kezedben a napsütésben. Én élvezem az utat, és bámészkodok. Felhőket látok, és a napot azok felett. Pár időzónát még át kell repülnöm, még messze nem vagyok ott, a koktéllal a kezemben, de hát egyszer csak ott leszek, és az megfizethetetlen élmény lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése