2012. augusztus 5., vasárnap

Hollywood hills

Hát itthon vagyok, neki indultam este fél 8-kor egy nagyobb volumenű futásnak. Új playlist, karpánt nélkül (mert nem igazán terveztem ma futni), és otthon van Pesten, a futócipőmmel, és edzőruhámmal egyetemben. Sebaj. Befogtam egy rendes utcai nadrágom, aminek van zsebe. A sport fülesem sem volt itt, ez meg állandóan potyogott ki a búrámból. :D
Elindultam a szokásos útvonalon, de nem tértem le ott, ahol szoktam, mert nagyobb távot akartam teljesíteni. Mentem tovább egyenesen. Ütközésig. Aztán ott lefordultam, balra. Megint ütközésig. Aztán megint balra....De már fingom sem volt, hogy hol vagyok, besötétedett, mindenféle vadállatok rohangáltak jobbra-balra, sehol egy támpont, csak kint a pusztában. 7 km-nél tartottam, mikor hazatelefonáltam, hogy nah most azonnal tessék értem jönni, mert szar van a levesben, eltévedtem. Tipikus. :D Amíg rám találtak, 9, azaz kilenc kilométernél tartottam. 1 kibaszott kilométer hiányzott. És csak kétszer álltam meg. Basszameg...A legszomorúbb az egészben, hogy azt hiszem, még 4-5 kilométer lehetett a lábaimban...Sebaj, nem vagyok telhetetlen...Mert...még sosem futottam ennyi, soha. Btw margóra jegyzem meg, nincs két hete, hogy íngyulladással parkolópályára küldött a doki...Egyébként annyira nem fáj...annyira...na jó, hazudok, megpusztulok. XD De megérte...ez becsületbeli ügy.
Ha még nem volna elég humoros a story, mikor megállítottam a mérést Sports trackeren, elfelejtettem elmenteni, és soha többé nem is tudtam előhívni. Így hazajöttem, megcsináltam az útvonalam Google Earth-n, és most kénytelenek vagytok elhinni, hogy annyit, és olyan idő alatt futottam, mint ahogy állítom.
Tehát, results:
9 km, 1 óra 12 perc...

P.s. Láttátok ma a maratoni futást a londoni olimpián? Volt egy kínai futónő, asszem Chu volt a neve, vagy valami hasonló (ha nem ez volt, akkor se vágok eret magamon, mindegyiket így hívják valahogy ugyanis) :D. Na, a lényeg. Elég érdekes mozgása volt a csaj felsőtestének, olyan érdekesen oldalra mozgott folyamatosan, már-már táncszerűen. Kipróbáltam. Gondoltam az első kilométeren elszórakozok valamivel. Aztán tökre megtetszett. Nem fáj a hátam sem most, pedig azt 5 km után is szoktam érezni. Jó-jó, rendkívül érdekes látvány lehettem, ezt belátom, de kint a semmi közepén úgysem látja senki, én viszont baromi jól szórakoztam.
P.s.2. Ez már tényleg kezd vicces lenni, mert miközben írtam a bejegyzést, megszűnt létezni az internet kapcsolat, és csontra mindent újra kellett írnom...de buli... :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

About