Sziasztok kedves Tedwy olvasók! :)
Pörögnek a napok, a homokóra nem áll meg, máris a 10. napon járunk. Már csak 110. :D Atyaég, milyen félelmetes ezt kimondani....110 nap...No de...a mai napon megtörténtek a mérések (igen, még csak reggel fél 6 van, már meg volt a mérés, és még a bejegyzés is mindjárt kész, kicsit beteg). Kilóra mérés továbbra sincs, és ehhez tartom magam, mert összezuhanok, ha csak 70 dkg-val mutat kevesebbet az a nyamvadt mérleg. A centik viszont azt hiszem mondhatom, hogy elég látványosak....
Lássuk...Először is, bedobok nektek ide egy edzésnaplót az elmúlt 10 napról (étrendet már kaptatok, így ezzel sem akarok elmaradni, megígértem, hogy mindenről tudni fogtok).
Tehát így nézett ki valahogy a dolog. Aki esetleg nem értene valamit, az jelentkezzen, és majd felszólítom, ha már úgy látom, hogy kiesik a padból. :D Viccet félretéve...Futásból látjátok, hogy csak egy volt (illetve ma hozzá jön még egy). Ez kérem szépen azért van, mert még nem sikerült behangolnom a kötelező insanity és kondi edzések mellé, amit most már megoldottam úgy, hogy azokon a napokon, mikor a kondiban pihenőnap van, reggel insanity, este futás lesz. Kellett egy kis idő, mire kidolgozom a káosz elméletem, és kiutat találok a rend(szer) irányában. Jelentem alássan, asszem megtaláltam a fényt az alagút végén (éljen a napi/heti/havi tervező). Másrészt a térdem lassan, de biztosan javulásnak indult, vigyázok rá. Nem tudom, hogy a futás hiánya, vagy a porcképző teszi, de szeretem az érzést....A dátumok melletti ici-pici számok a Deadline Challenge napját jelölik. Az egyéb pedig, mint már mondottam volt, a gyalog-galopp a kutyával, ami átlag másfél óra, 5-7 km, ami jó-jó, mert azért ez is mozgás. Nos, így állunk edzés ügyileg. Szerintem egész aktív voltam, helyenként előfordult, hogy büszke is voltam magamra, mert az első pár napban embertelen izomlázakkal küzdöttem, ami van most is, de legalább már letudok ülni. Szóval azért odaver ez az insanity, és a kondiban sem kíméltem magam....Jaj, még valami. A lyukas agyam bizonyítja, hogy a kondis edzések mellé oda kellett írnom, melyik nap milyen volt, mer' különben tökre elfelejteném mivel kell kezdenem pihi nap után (F-felsőtest, A-alsótest) :D
És akkor, lássuk az eredményeket....
Így állunk a 10. nap reggelén. Ami felettébb érdekes, és most lehet, hogy mingyá megkövezem magam, hogy a ti figyelmetek is felhívom rá, az a derék....Most vagy nagyon el lett ott kúrva az első mérés, vagy a másik verzió, hogy beesett a derekam, mint etióp gyereknek az eső a buksiban, ha elmegy a télapó anélkül, hogy hozott volna Milkát. Aránytalanul soknak tartom ott a fogyást, úgyhogy kíváncsian várom a következő mérést....Ha elbaszarintottam az első mérést (mert hát ez sem egyszerű ám, pont mint pld országot vezetni), akkor pretty sorry mindenkitől, Xéni vagyok...
Erről eszembe jutott valami, amitől most vinnyogok a röhögéstől, és muszáj nektek leírnom :D
"Joey vagyok. Gusztustalan vagyok. Letolom a gatyám más emberek lakásában." Na jó, talán ez nektek mégsem annyira vicces. :D
És az elmaradhatatlan lelkizés. Az első pár nap fogjuk rá, hogy elment. Így az első 3...kábé...Aztán első körben iszonyat zabálhatnék tört rám, és ha nem fogtam volna vissza magam, akkor ebből egy katasztrófális Bridget Jones jellegű megtömöm a fejem lehetett volna. Legalábbis én úgy láttam, hogy ennek komoly veszélye van. De a csajok egy-kettő öszevakartak, és vinnyogásba fulladt a zabálhatnék. Aztán az 5. nap....Nah, ott volt minden bajom, ami elképzelhető. Nem kívánom senkinek, amit akkor éreztem. Feltört minden, olyanok is, amiket ma már csak halványan érzek, de az emlék, hogy valaha erős is volt a feeling, elfújta a szél jelleggel feledésbe merítette ezt. Azért nagy harc ez, mert miközben a tested változik, sokszor belül az maradsz, aki voltál, és rohadt nehéz elszakadni attól a valakitől. Mert sokáig éltél vele együtt, és nehéz belátni, hogy tulajdonképpen Te már nem ő vagy. Máshogy gondolkoztok, máshogy látjátok a világot, már más okoz nektek örömet, szomorúságot, etc, etc...Kétfrontos küzdelmet kell hát vívni. Egyet a testeddel, egyet pedig a régi-új éneddel. És azt kell hogy mondjam, számomra ez utóbbi sokkal nehezebb. De ezt a csatát is megvívom, és győztesen fogok kijönni belőle.
Történtek itt még dolgok az elmúlt 10 napban...Egy kis szemléletváltás bizonyos dolgokkal kapcsolatban, amit itt most nem ragozok, de egy külön bejegyzésben majd elmesélem, mire jutottam, mert ez a téma nem kapcsolódik szigorúan a Deadline Challengehez.
És végül...Ez itt a 199. bejegyzés, és azt hiszem, ha minden igaz, a kövi Mystique-é lesz. Szóval...
Mindig vannak bizonyos mérföldkövek a blog életében, amikor halálra hálálkodom magam nektek, hogy itt vagytok, olvastok, bla-bla-blaaaa.... :) Ismét....Eljött....Egy ilyen mérföldkő. Köszönöm nektek! :)
P.s. 10 napja nem cigizek, és csak napi egy kávét iszom! Kibaszott nagy sütés vagyok! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése