I'm lucky...I have a passion...

Újra és újra rá kell jönnöm, jó úton vagyok. Úgy értem, kis millió szenvedélyt válaszhattam volna, sakkozhatnék, pókerezhetnék, kertészkedhetnék....De én ezt választottam. Az izzadságot, a fájdalmat, a sikert, az eredményeket...

Mindig azon gondolkodtam, mi értelme van a létezésünknek...Több, mint egy éve előttem van a létezés értelme, és észre sem vettem. EZ a létezés értelme kérem szépen. Az én létezésemé. Minden áldott pillanat, amit ezzel töltök, értelmet ad mindennek. Amikor felhúzom a futócipőm. Amikor kilépek az ajtón, bedugom a fülest, és elindulok a vakvilágba. Mikor felhúzom a kesztyűm, és a súly után nyúlok. Mikor átöltözök, és elindulok edzeni. Mikor átszellemülök, és valami igazán nagyot teszek, amit soha előtte még nem tettem. Mikor átlépem a határaim.

Úgy értem, ezekért a pillanatokért édemes élni. Mikor 200 méterrel túlteljesíted a távot, amit eddig letudtál futni. Emlékeztek még az érzésre, mikor az első kilomtért lefutottátok megállás nélkül? Vagy az első ötöt? Fel tudjátok idézni azt az érzést? Azt az eufóriát? Mert én így éltem meg. Eufória volt.
Tudnotok kell milyen úgy nyugovóra térni este, hogy azt érzed, mindent megtettél, és kihoztad a maximumot. Tudnotok kell milyen úgy álomra hajtani a fejetek, hogy azt várjátok, holnap legyen, és elindulhass ismét. Mert az embernek szüksége van szenvedélyekre, amikért érdemes élni. És ezekért érdemes.
Hiszem azt, hogy szükségünk van példákra...bálványokra...akik nap, mint nap meg tudják mutatni, jól választottunk. Mikor azzal fordultok hozzám, hogy példa vagyok számotokra, hogy inspirállak benneteket, meggyőztök arról, hogy jól csinálom. Hogy tényleg van értelme, és nem csak én látom így. Szeretem, ahogy szerettek. Szeretem, hogy ha szarban vagytok, mögétek állhatok, és én lehetek az, aki miatt folytatjátok. Mert általam képesek lesztek hinni abban, hogy sikerülhet.

"Vannak, akik inkább a szívükre hallgatnak és nem arra, amit mások diktálnak. Ritkán találkozni ilyen emberekkel. Ők azok, akik emlékeztetnek arra, hogy ha elindultál az utadon ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek, hogy jó abban hinni, hogy nincs "nem tudom", hogy nincs "úgyse sikerül" vagy "lehetetlen". Ők emlékeztetnek minket arra, hogy jó elhinni: A lehetetlen nem létezik."

Minden izzadság cseppnek hatalmas jelentősége van, ami azért gördül le a testeden, mert dolgoztál...magadért. Létezik-e katartikusabb élmény ezeknél? Átgondoltátok-e valaha, mit is jelentenek ezek a mozzanatok? Hogy ezek nem csak edzések. Egy futás sem csak egy futás. Ez mind vezet valahova. Egy út része. Egy olyan úté, amin nem tud bárki végigmenni. Mert bár képesek lennének rá, nincs akaratuk. Ez az, ami megkülönböztet minket másoktól. Hogy képessé váltunk akarni.
Ha mindennek semmi eredménye nem lenne, és egy kibaszott kilót sem fogytam volna, már akkor is megérte. Mert ha kis időre is, de hittem. Hittem valamiben, egy szent célban. És hittem magamban, ami nem mindenkinek sajátja.

"Sportolóként rájöttem, hogy a "küzdés" a legcsodálatosabb, amelyet csak el tudok képzelni. Ez a dolog arra késztet nap mint nap, hogy van feljebb, hogy van miért élni, hogy van az életnek értelme..."