No easy way out

Nem terveztem nagyon írni egy darabig, de ezen annyira meg vok rökönyödve, hogy muszáj megosztanom veletek. Szóval most értem haza közértből, mert az ebédhez hiányzott még valami. Megállok a liszteknél, és szokás szerint árgus szemekkel kutatom a teljeskiőrlésű, illetve rozslisztet, ami szokás szerint nincs. Megkérdezem az egyik alkalmazottat, és mondja a nőci, hogy csak búza lisztjeik vannak. Jó, rendben, nyugtázom, megszoktam, mennék is tovább. Utánam szól a bige, hogy egyébként nagyon sokat fogytam, és kurva jól nézek ki, és a következő mondat ami igazán a szívembe markolt:
"Mit szedsz?"

 

Kissé lenéző szemekkel végig néztem rajta, majd közöltem, hogy heti 4-5 kondis edzésem van, heti 20km-t futok, és kábé összesen egy éve diétázom. Szóval az igazán bántó az egészben, hogy ilyenkor jön rá az ember, hogy a nép nagy többsége mindig a könnyebb utat keresi. Azt hiszik, hogy a zöldtea kivonatos kapszula segít, vagy a 7/17 italporok, vagy a különböző lófaszságok.
Eszébe nem jutna, hogy felemelje a méretes valagát, átemelje a méretes csülkeit a küszöbön és elmenjen kocogni, vagy csak sétálni. Eszébe nem jutna, hogy a napi 8 kg szénhidrát helyett normális kajákkal tömje a búráját. Fantázia. Egészen elképesztő. Még mindig tudnak nekem meglepetést okozni.
Szeretném nekik egy papírfecnin  átnyújtani a Tedwy címét, hogy csak felületesen fussák át, miről szól tavaly augusztus óta az életem. De felesleges lenne, mert ahhoz is lusták lennének, hogy két bejegyzést elolvassanak. Ahhoz is lusták, hogy 2 oldalt megnyissanak a szájbavert böngészőben, hogy megtudja, mit csinál rosszul, és mit kéne másképp.
Kérem szépen, újra és újra csak azt tudom mondani: Csodák márpedig nincsenek. Illetve vannak, de nem egy diétában. Ha rendesen csinálod, és képes vagy a mocskos emberi ösztöneid félretenni egy kis időre, fogyni fogsz, és előbb-utóbb eléred a kívánt eredményt. Ha nem, akkor tehén maradsz. Ilyen kurva egyszerű ez. Nem ördöngösség.